25 napja... 

Home office 25 napja... bár feletébb szokatlan ez a szóhasználat, amikor az ember vendéglátásban dolgozik... Már hetek óta évődöm, mit is írhatnék? Vannak lányok, akik bloggerként aktívkodnak mindennapjaikon, kifejezetten érdekes témákról, gondolatokról osztanak meg hasonló volumenű irományokat. 

Ámbár még mindig nem tudom miről írjak. Ők vajon, hogy csinálhatják? Megjegyezném, hogy se a divat, se a make up témák nem dobnak fel, elég egyedi a "style", amit képviselek, néha madárnak öltözök, néha pedig olyan ruhákat veszek fel együtt, hogy más a markában kuncog, amikor meglát... Ez az én "egyediségem"... Sminkelni szeretek, de csak a természetesség jegyében. Természetes alapanyagok, amik nem nehezítik el a bőrt és természetes smink, mert Coco Chanel is megmondta: "Az a nő, aki semmilyen kozmetikumot nem használ, túl sokat gondol magáról!"

Itthon ülök, és csak az jár a fejemben, hogy hogyan lehetne ezt a sok kreativitást kiaknázni?! Fessek? Rajzoljak? Írjak regényt? 

Nézem a sorozatokat egymást követve, próbálok ihletet nyerni, háááátha megjön a nagy áttörés... egyelőre nem sikerült áttörni semmit. :) 

De ültettem epret... nagynénémtől kaptam pár tövet és én nagy lelkesen elültettem! Már lett is rajta pár virág, úgyhogy most boldogság borítja be a szívem. Nagyjából ennyi inger ért az elmúlt 7 napban...

Öregúr Mártonnal minden nap járunk sétálni, persze csak a szükséges kört, hogy nyugiba pihenjen ő is így 10 évesen, meg eléggé ráparáztat a mindenható kormányunk erre a "maradjonotthon" témára, emiatt mindig úgy érzem, mintha '56-ot írnánk és nem mehetek ki az utcára sem kutyát sétáltani... :)

Szóval... vegyük elő újra a naplócskát és írjunk sűrűbben... Téma meglepetés, még nekem is... 

Peace and Love